A Kádár-rezsim utolsó éveiben feltörekvő fiatal pártállami káderek egyike volt Bodnár Zoltán, aki manapság Gyurcsány Ferenc feleségének, Dobrev Klárának az árnyék-pénzügyminisztereként tiltakozik a minimálbér emelése ellen. Amint arról már beszámoltunk, a minap indulatos szavakkal bírálta Bodnár a kormány tervét, amely 15 százalékos reálbérnövekedést eredményezhet jövőre.
A DK árnyék-pénzügyminisztere az ATV műsorában azt fejtegette, hogy még nincs itt az ideje a béremeléseknek, előbb az inflációt kell letörni. Itt azért meg kell jegyezni, hogy a kormány az idei évet éppen ennek a feladatnak szánta, novemberben már várhatóan egy számjegyű lesz az infláció, és jövőre hatszázalékos pénzromlással számol a pénzügyi kabinet.
Bodnár azonban nem lát lehetőséget az érdemi béremelésre, mondván: – Fejjel mennénk a falnak, ha azzal kezdjük, hogy csinálunk egy 15 százalékos reálbérnövekedést egy olyan inflációs helyzetben, amikor még mindig két számjegyű az infláció.
Van ennek egy logikus, észszerű menetrendje, és ez az, amit a kormány nem nagyon akar betartani
– hangsúlyozta a műsorban.
A Gyurcsány-párti politikus arra reagált, hogy a kormány és a versenyszféra egyeztetései eredményeképpen a minimálbér 15 százalékkal emelkedne – a mostani 232 ezerről 266 ezer forintra, míg a garantált bérminimum legalább tíz százalékkal, 296 400 forintról 326 ezer forintra növekedne jövőre. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a Kossuth rádió mai adásában közölte, hogy november második felében már nagy valószínűséggel alá lehet írni a jövő évi minimálbérről szóló megállapodást.
Dobrev Klára árnyék-pénzügyminiszterének nyilatkozata azért is figyelemre méltó, mert közben a DK folyamatosan az emberek életszínvonalának javítását és a bérek emelését ígéri és kéri számon a kormányon, Bodnár Zoltán viszont azt állítja, hogy még nincs itt a béremelések ideje.
De nézzük meg közelebbről, ki is valójában Bodnár Zoltán, aki ennyire ágál az emberek életszínvonalának emelése ellen!
Pártállami múlt
A fent idézett nyilatkozata azért nem meglepő, mert Gyurcsányék egyik régi káderéről van szó, aki a jól ismert, megszorításokra épülő baloldali gazdaságpolitika egyik élharcosa.
Talán nem véletlen, hogy Bodnár árnyékminiszteri életrajzából kimaradt a rendszerváltás előtti időszak, amikor már fontos pozíciót töltött be. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karának pártszervezetében tevékenykedett, majd 1989-ben – februártól októberig – a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának szakértője volt.
Bodnár Zoltán 1990 végéig az ELTE Jogi Karán, a pénzügyi jogi tanszéken tanított, 1989- ben, a nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon az MSZMP szakértőjeként a pártok pénzügyi szabályozása volt a témaköre, közben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénz- és tőkepiaci főosztályán is vállalt félállást. Ide főállásba 1991-ben, a főosztály akkori vezetője, Bokros Lajos – a megszorításokról elhíresült későbbi pénzügyminiszter – hívására került, majd 1991 őszétől 1993 nyaráig az MNB ügyvezető igazgatója és elnöki tanácsadója. Ezután a CIB (Közép-európai Nemzetközi Bank) ügyvezető igazgatója volt, majd Surányi György új jegybank elnököt követve visszatért az MNB-be ügyvezető igazgatónak. E minőségében a devizaengedélyezési, a nemrég létrehozott szabályozási és a jogi főosztály, valamint az OECD- és EU-csatlakozással foglalkozó önálló osztály tartozott a felügyelete alá.
Botrányok sora kísérte Bodnár bankvezetői pályafutását
A DK árnyékminisztere nem válogatott az eszközökben a rendszerváltás után kibontakozó karrierje során, nemzetbiztonsági üggyé dagadó botrány is kötődik a nevéhez. Az ezredforduló környékén, 2002 szeptemberében éppen a Magyar Nemzet közölt tényfeltáró cikket Bodnár ügyleteiről. Az egyik ilyen történet a CIB Bankhoz kapcsolódik, amit Zdeborsky Györggyel vezettek, és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete több olyan törvénysértést tárt fel, amelyeket követően Nyugaton elképzelhetetlen lett volna további vezetői szerepvállalásuk. A cikk felidézi, hogy óriási vihart kavart a Szibur Rt. BorsodChem-részvényvásárlási ügylete. Az eljárásban – amelyet a PSZÁF kezdeményezett – a bíróság elsőfokú ítéletében megállapította, hogy a CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. jogsértést követett el, amikor a Szibur Rt.-vel megállapodást kötött több mint hárommillió darab, egyenként 1010 forintos névértékű BorsodChem-részvény megvásárlására. Az ítélet szerint a pénzintézet kijátszotta és megtévesztette a tőkepiac szereplőit, amikor jelentős, 24,8 százalékos befolyáshoz, tényleges tulajdonosi joghoz juttatta az orosz Sziburt. A tranzakciót, amelyhez Bodnár asszisztált, egyértelműen látszatügyletnek tudta be az elsőfokú bíróság.
A jogsértést végül peren kívül nyilatkozatban ismerte el a bank, az üggyel az egész magyar sajtó foglalkozott. Bodnár megítélését tovább súlyosbítja az a tény, hogy az MNB korábbi alelnökeként közreműködött az értékpapírokról szóló törvény kidolgozásában, így szakértők szerint pontos információkkal rendelkezett a jogszabály hiányosságait illetően.
Trükkös adóelkerülés
Bodnárnak nem volt szerencséje a PSZÁF-fel később sem, amikor a CIB Rent Rt. felügyelőbizottsági tagjaként szereplője volt egy 1,76 milliárdos hasznot hozó törvénytelen üzletnek. Mivel korábban a Magyar Nemzeti Bank alelnökeként részt vett az értékpapírokra vonatkozó törvény szakmai előkészítésében, és így pontosan tudta, milyen kiskapukon keresztül lehet a nagy hasznot hozó pénzmozgásokat lebonyolítani. A tudás birtokában a CIB Értékpapír Rt kibocsátott tízezer forint értékű részvényeiből közel húszezer darabot lejegyeztettek a dolgozókkal, majd kétszáz százalékos áron egy off-shore céggel megvetették azokat, hogy néhány nap elteltével szintén kétszáz százalékos áremelés után a CIB Bank megvegye. Mindezt egyetlen fillérnyi adó befizetése nélkül hajthatták végre. Ám a PSZÁF észrevette a pénzügyi manővert, és megbüntette a CIB Értékpapír Rt.-t, valamint az üzletet semmisnek nyilvánította.
Fontos szerep a brókerbotrányban
Bodnár Zoltán neve a K&H brókerbotrányként megismert pénzügyi visszaélés-sorozatban is előkerült. A Medgyessy-kormány alatt a Nemzeti Autópálya (NA) Rt vezérigazgatója, majd elnök-vezérigazgatója volt, ami azért is érdekes, mert a brókerbotrányban fontos szerepet játszott az NA Rt., hiszen tőlük származott az a 13 milliárd forint, amely az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) közvetítésével a K&H Equitieshez került. Bodnár az ÁAK elnöki posztját is betöltötte, de a Magyar Nemzetnek akkoriban tagadta, hogy bármi köze lenne az ügyhöz. Mint mondta: „Soha, semmikor, semmilyen formában nem vett részt az autópálya-társaság a finanszírozási ügyletben.”
Időközben azonban kiderültek további részletek, 2014-ben a Pesti Srácok oknyomozó anyagban számolt be arról, hogy a birtokába került a K&H-per során készült sok száz órányi dokumentumértékű videofelvétel azon részlete, amelyben az Állami Autópálya Kezelő akkori vezérigazgató-helyettese, mint tanú állította: Bodnár Zoltán 2002. december 30-án, a munkaidő után arra utasította, hogy 13 milliárd forintot azonnal utaljon át a Kulcsár Attila nevével fémjelzett K&H Equities számlájára.
A politikával összefonódva részvény-pilótajátékot játszó Kulcsár Attila, a K&H Equities üzletágvezető brókere ugyanis az Állami Autópálya Kezelő pénzéből vásárolta fel a magyar műanyagipar gyöngyszemét, azaz a Pannonplastot.
A vállalatot később óriási haszonnal adták volna tovább – megvolt már az orosz vevő is. Az ügylet valóságos kiagyalóit máig nem ismerjük, a hatóságok a háttéremberek személyére nem derítettek fényt – írta a Pesti Srácok.
